Bár a második világháború utáni Albániára szokás egy ultrasztálinista módon kommunista államként gondolni, ám a valóságban az országot egy marxista mázzal leöntött, nagyon is nacionalista eszmeiség égisze alatt vezették. Csaplár-Degovics Krisztiánnal, a HUN-REN BTK Történettudományi intézet Délkelet-Európa Története Osztályának vezetőjével beszélgettünk.
Mi történik, ha egy ország élére egy üldözési mániában szenvedő, viszonylag jó genetikai adottságokkal megáldott egykori partizán kerül? A választ Albániában találhatjuk meg: a második világháború vége után negyven évig uralkodó kommunista diktátor, Enver Hodzsa több mint 170 ezer bunkert építtetett harmad-magyarországnyi birodalmában. A vasbetonba öntött múltat nehéz eltörölni, így a kapitalizmusba belekóstoló albánok turisztikai látványossággá alakítják át a kis, a közepes és a városrésznyi bunkereket.
